A mexikói bevándorlási hivatal rutinszerűen küld vissza Hondurasból, El Salvadorból és Guatemalából menekülő embereket tekintet nélkül arra, hogy milyen veszélyek fenyegetik az életüket és biztonságukat a visszatérésük esetén, ezzel pedig sok esetben megszegik a nemzetközi és nemzeti jogszabályokat is.

JELENTÉS

A kutatásunk alapján, amely ötszáz Mexikón keresztül érkező közép-amerikai tapasztalatait összegezte, az Amnesty International arra a következtetésre jutott, hogy a Nemzeti Bevándorlási Hivatal (National Institute of Migration. INM) rendszeresen megsérti a visszaküldés tilalmának elvét, amely a nemzetközi és a mexikói jog sarokköve is. A tilalom azt gátolja meg, hogy olyan embereket küldjenek vissza, akiket hazájukban üldözés vagy más jogsértés fenyeget. A mexikói kormánynak ez a gyakorlata sokszor veszélybe sodorja a menekülő emberek életét és biztonságát.

Ezek a szívszorító történetek olyan családokról, gyermekekről, férfiakról és nőkről szólnak, akik az életüket mentve menekülnek a szélsőséges erőszak elől. Ahelyett, hogy biztosítaná számukra a védelmet, amelyre jogosultak, Mexikó jogsértő módon visszaküldi ezeket a segítségre szoruló embereket” – mondta Erika Guevara-Rosas, az Amnesty International amerikai igazgatója.

Az úgynevezett “Északi Háromszög” országaiban, vagyis Guatemalában, El Salvadorban és Hondurasban továbbra is mindennapos az erőszak, az emberölések száma legalább négyszerese, de akár a nyolcszorosa is annak, amit az Egészségügyi Világszervezet “járványszerű” emberölési rátának nevez. Az emberek évek óta nemcsak a jobb munkalehetőségek reményében hagyják el ezeket az országokat, hanem azért is, mert menekülnek a bolygó néhány legveszélyesebb államában az életüket fenyegető veszélyek elől. A nemzetközi jog alapján Mexikónak kötelessége, hogy az embereknek védelmet biztosítson azok ellen a veszélyek ellen, amelyekkel a hazájukban szembe kell nézniük.

Ezek a törvénytelen visszatoloncolások hétköznapi emberek életére vannak hatással. Itt van rögtön például az a buszsofőr, akivel az Amnesty International interjút készített. A férfit, miután megtagadták tőle a védelmet és visszaküldték Hondurasba, ott napokkal később megölték.

Egy másik hondurasi menedékkérő férfi a következőkről számolt be: amikor elmondta, hogy az élete veszélyben van, az INM egyik tisztviselője azt válaszolta neki, hogy “Most, hogy őrizetbe vettek, cseszheted, vissza fognak toloncolni az országodba.” Mások azt mesélték Amnestynek, hogy akaratuk ellenére kényszerítették őket, hogy “önként” írják alá azokat a papírokat, amelyekben hozzájárultak, hogy visszaküldjék őket.

Az Amnesty International szerint az INM által őrizetbe vett 297 ember válaszainak 40%-ából egyértelműen látszik, hogy jogellenes visszaküldés történt. Ezek a tanúvallomások olyan emberektől származtak, akik kifejezetten menedéket kértek vagy elmondták, hogy félnek az életüket a származási országukban fenyegető veszélyektől. Ennek ellenére az INM nem vett tudomást erről, és visszatoloncolta őket.

Az Amnesty International kiderítette azt is, hogy az INM által őrizetbe vett emberek 75%-át nem tájékoztatták arról a jogáról, hogy menedéket kérhetnek Mexikóban pedig ezt a mexikói törvények kifejezetten előírják. A bevándorlási hatóság tisztviselői azt állították, hogy eleget tettek ennek a követelménynek.

A mexikói hatóságok szerint az INM kevés esetben küld vissza embereket a származási országukba. Az Amnesty International által összegyűjtött ötszáz tanúvallomásból egy egészen más történet rajzolódik ki.

Korábbi jelentéseink a témában:

Falak a határon: az Egyesült Államok és Mexikó semmibe veszi a menedékhez való jogot

Nincs menedék: a hatóságok hátat fordítanak az LMBTI menekülteknek